Eboltás: veszettül folyik a pénz

Állatorvoslás - Túlvakcinázzák a kutyákat Magyarországon?

Fajtatenyésztő egyesületek véleménye szerint fölöslegesen oltatják évente veszettség ellen a magyarországi kutyákat, Európa nagy részén ugyanis a háromévenkénti oltás van szokásban (és az is megfelelő védettséget biztosít), sőt egy uniós jogszabály is a háromévente ismétlődő vakcinázást írja elő.

Az ügy miatt levelet írt a közelmúltban Navracsics Tibor közigazgatási miniszternek a Magyar Pumi Klub. A levélben foglaltak szerint 2005 óta mintegy 40 milliárdot húztak ki állami közreműködéssel a magyar kutyatartók zsebéből a veszettség elleni védőoltásoknak az európaitól eltérő magyarországi oltási rendje miatt.

A fajtaklub arra hivatkozik, hogy a 2005/91/EK jogszabályt alkalmazva a háromévenkénti oltásismétlést kellett volna kötelezővé tenni, de sem a korábbi FVM, sem a jelenlegi VM nem igyekezett átültetni a magyar jogba és a gyakorlatba az uniós előírást. Sőt, az FVM szembe is ment az európai joggal: 2008-ban úgy módosította a rendeletet (164/2008. XII. 20.), hogy annak alapján a fiatal kutyákat az első életévükben kétszer kell oltani.

A levél szerint a túlvakcinázás kétszeresen is káros, hiszen az ebtulajdonosoknak fölösleges kiadást jelent, az állatok számára pedig az oltási szövődmények indokolatlanul nagy kockázatával jár. A szervezet azt kéri a minisztertől: vizsgálja ki, hogy ki a felelős az 2005 februárja óta élő uniós rendelkezés „elszabotálásáért”, és járjon közbe azért, hogy a jogszabály honosítása mielőbb megtörténjen.

A Magyar Pumi Klub az üggyel kapcsolatban lapunkat arról is tájékoztatta: az unióban használatos vakcinák gyártói maguk is a háromévenkénti oltásismétlést javasolják (az erre vonatkozó ajánlás megtalálható például a Merck honlapján), ami miatt immár például az Egyesült Államok összes tagállamában is háromévenként oltanak.

A hazai állatorvosok pedig – a szervezet állítása szerint – annak ellenére ragaszkodnak az évenkénti oltáshoz, hogy tisztában vannak annak szükségtelenségével (a Magyar Állatorvosi Kamara 2010. szeptemberi közgyűlésének jegyzőkönyve szerint Gönczi Gábor elnök a következőket mondta: „meg kell érteni, hogy – szakmailag megalapozottan – bármikor eltörölhetik az évenkénti veszettségoltási kötelezettséget”).

– A veszettség egy széleskörűen elterjedt vírusos betegség, Magyarországon sem viselkedik másképp, mint mondjuk a többi európai országban. Ugyannakkor mégis lehetnek olyan helyi sajátosságok, amelyek eltérő oltási gyakoriságot indokolnak – nyilatkozta lapunknak dr. Varga János, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar mikrobiológia és járványtan tanszékének egyetemi tanára.

A professzor szerint a kérdés évek óta szakmai viták tárgya, nemcsak nálunk, hanem minden olyan európai országban, ahol a veszettség még előfordul (a „nem előfordulás” definíciója, hogy három éven keresztül egyetlen esetet sem jelentenek – ez a helyzet például a skandináv országokban vagy az Egyesült Királyságban).

Közép-Európában a kór még jelen van, de a magyar helyzet folyamatosan javul: a 90-es években még 1300-1500 eset fordult elő évente, jelenleg ez a szám átlagosan 10 alatt van, ami miatt már a kötelező oltás elhagyása is felvetődött (mint ahogyan például Angliában sem oltanak). Az érvényben lévő szakmai ajánlás azt tartalmazza, hogy a kutyák esetében az első évben kétszer kell oltani elölt vírust tartalmazó monovalens (kizárólag a veszettség megelőzésére szolgáló) hatóanyaggal. Az első oltásra 3 hónapos korban kerül sor (előtte az oltott anyától az anyatejen át védettséget kap a kölyök), majd fél év múlva jön a második oltás – ezek biztosítják az úgynevezett alapimmunitást.

Varga szerint az a kutya, amelyik az élete első két évében az előírt rendben megkapja a három oltást, utána 2-3 évig védettnek tekinthető – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 vakcinázott állatból a következő év végén 90, egy évre rá nagyjából 70, újabb egy év múlva 50 kutyában mutatható ki az immunitás. Azokban az országokban, ahol a veszettség tényleg csak elvétve fordul elő, ez a védettségi szint elegendő a vírus fékentartásához. Magyarország szempontjából a legnagyobb kockázatot az Ukrajnából és Romániából rendszeresen áttévedő veszett rókák jelentik, ezek szolgáltathatnak némi szakmai indokot – főként a keleti országrészben – az évenkénti oltásra.

A veszettség látványos visszaszorulása az uniós tagság következménye: 2004 óta kötelező a rókaállomány szájon át történő vakcinázása kihelyezett „oltóanyaggal” (a veszettség legnagyobb terjesztői a rókák – a szintén hírbe hozott denevérek között az elmúlt 20 évben két fertőzött állatot találtak). Itt jön a képbe az állam, amelynek sajátos spórolási szokásai hozzájárulnak a veszettség – és vele a pazarló oltási rend – fennmaradásához.

Az ország teljes rókaállományának vakcinázása nagyjából évi 120-140 millió forintba kerülne, ám a költségvetés csak a szükséges összeg mintegy felét biztosítja – így csupán foltokban, regionálisan vakcináznak, mindig az előző évi bejelentett esetekhez igazodva. Vagyis az állam megspórol évi 60-70 milliót, „cserébe” a kutyások kénytelenek minden évben milliárdokat elkölteni a kötelező oltásra. Pedig két-három évi, az egész országot lefedő kezelés után valószínűleg az egész hajcihőt el lehetne hagyni.

Forrás:

http://nol.hu/specialis/rss_valogatas/20120301-eboltas__veszettul_folyik_a_penz

Vissza a lap tetejére

Legfrissebb hírek

Egyedülálló állatkórházi színvonal a Vezér Állatorvosi Központban

0422
Csendben, minden látványos és hangos ceremónia nélkül, de annál nagyobb elhivatottsággal nyitotta meg Szegeden a Vezér Állatorvosi Központ új komplexumát, amely már ránézésre is... tovább

Veszettség elleni oltottsági arány

0801
A veszettség egy vírus által okozott emberre is veszélyes, tehát zoonotikus megbetegedés, ami leggyakrabban fertőzött egyedek nyálával terjed, de leírtak már szájüregi és légúti... tovább

Lakásban tartott kutyák csökkentik a humán asztma kialakulását

0731
2012 júniusában összeült amerikai Mikrobiológiai Társaság megdöbbentő bejelentést tett. Vizsgálataik eredménye szerint a házi poratka allergiát okozó veszélyei lecsökkenthetőek,... tovább

Páciens-centrikusabb megközelítés

0405
Az egészségügyi területen tevékenykedő vállalatoknak alapvetően újra kell tervezniük üzleti modelljüket, hogy páciens-centrikusabb megközelítéssel magatartásbeli változásokat... tovább

Az EU állategészségügyi szabályozás

0330
Az állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére kidolgozott stratégia alapvető célja: * a legjobb egészségi állapot elérése a betegségek kiirtása útján, *... tovább
További híreink

Vélemények

Bódiné Angéla

Meggyőződésem, hogy nagyon magas szakmai felkészültséggel rendelkezel az egészségügyi marketing területén. Nagyon magas színvonalon, nagy alapossággal, hozzáértéssel,  végzed a munkád, ugyanakkor nagyon emberségesen,...

dr.Schwartz Edit

Bár semmi marketinges előképzettségem eddig nem volt, neked köszönhetően rengeteget tanultam. Nemcsak szárazon leadtad, hanem látványban is segítetted a megértést, ill. minket is gondolkodásra késztettél.

Bótáné Kádas Ella

Életem első marketing szemináriumán olyan nagy mennyiségű, magas színvonalú és önzetlenül átadott tudást kaptam, amelyért végtelenül hálás vagyok, így teljes szívemből tudom ajánlani mindenkinek.

Domokiné Bordás Katalin

Nagyon köszönjük, hogy résztvehettünk az előadásodon. Az online hirdetéseket illetően sok hasznos, információt kaptunk. Szívesen részt vennék következő a szemináriumon is, úgy gondolom mindenképpen előre visz az a tudás amit...

Dr. Vecsey Annamária

Kedves Krisztina! Azt gondolom, az utóbbi idők egyik legjobb döntése volt, hogy az általad tartott szemináriumra elmentem. Nagyot „lökött rajtam” a találkozásunk.